A városon belüli vonatozás szépsége: észreveszed mennyi napelem van körülötted

Imádok csak ülni és bámulni ki az éppen aktuálisan használatos közlekedési jármű ablakán. Ilyenkor teljesen céltalanul csak meredek bele a képbe, ami kirajzolódik előttem és simán észreveszek olyan dolgokat, amiket mondjuk gyalogosként vagy más szemszögből nem. Például, hogy egyre többen AirWheeleznek a városban. Tényleg el tudom képzelni, hogy ez egy kényelmes, gyors és jópofa módja az utazásnak. Bár az azért nekem továbbra sem teljesen tiszta, hogy mit kezd egy ilyen jármű egy nem akadálymentesített zebránál, vagy egy széttöredezett járdán, hiszen mindkettőből rendeget akad még mindig a fővárosban. Ez nekem persze nagyon hihetetlen így 2020-ban, de mégis ez a helyzet. Előbb-utóbb csak történik vele valami…

Arra is figyelmes lettem, hogy egyre több napelem van már a budapesti épületek tetején is. Ami persze teljesen logikus és időszerű dolog, csak az én fejemben valamiért a napelem rendszerek a vidékkel kapcsolódtak össze – teljesen tévesen és indokolatlanul. Mert hogy a fővárosban is épp annyira helye van ezeknek a csoda berendezéseknek, hiszen néha nekünk is kisüt a nap, még így ősszel is. Ráadásképpen ha egy-egy társasházból összeállnak a lakók, akkor jó eséllyel tudnak akkora teljesítményű napelemes rendszert szereltetni, ami minden lakás számára jelentős megtakarítással járhat a villanyszámla szempontjából.

Ha megnézitek a napelemrendszer.info oldalán található táblázatot a megtérülési időkkel kapcsolatban, akkor azt lehet kivenni belőle, hogy átlagos nagyjából 10 év az az intervallum, ami alatt kényelmesen visszacsorog a napelemre költött pénz a zsebünkbe – spórolás formájában. Ha viszont, ezt a berendezést egy közösség közösen tudja használni, akkor hamar visszajöhet a kiadott összeg. Ráadásként a társasházak számára talán több pályázat van, mint a különálló magántulajdonú kertes házakra, bár ez persze csak az én feltevésem.

De persze nem csak a társasházak tetején látni napelemet, hanem mindenféle középületek, iskolák, óvodák, kórházak tetején is és ez megint tökjó dolog. A gimnázium, ahová jártam például akkora pályázatot nyert, amivel az egész iskola energiafogyasztását biztosítani tudták – és itt most egy 3 szárnyas épületről beszélünk, kb. 1000 diákkal. Remélem marad ez a tendencia a továbbiakban is és lesz még mit nézegetnem a vonatok ablakából…